E-termékek kerekasztala a szolgáltatói oldalról

–Milyen termékekre éri meg bevezetni a szolgáltatást? Mik a fogyasztói elvárások a fizetési megoldásokkal szemben? A Magyarországon elérhető megoldások kielégítik ezeket az igényeket? Milyen külföldi példák vannak, amelyek mutatják a fizetés jövőjét?

Mónus Ádám, Samu Ádám, Tanner Anett

Előadó: Mónus Ádám

Az elektronikus fizetés egyre több kereskedelmi szektor számára egyetlen racionális formája a fizetésnek. Az egyik ilyen dinamikusan fejlődő szektor az online kereskedelem. Az interneten található tartalmak mennyisége az elmúlt években drasztikus mértékben nőtt, a weboldalak száma több milliárdra duzzadt. Az ezredfordulós válságot követően a piac képes volt sikeresen konszolidálódni és ez pozitívan hatott az internetes szolgáltatások fejlődésére. Számos vállalkozás értékes tapasztalatokat szerzett és jól működő, bizonyítottan sikeres üzleti modelleket tudott kialakítani. Az elmúlt évtized további pozitív fejleménye, hogy az online piac mellett az értékében jóval nagyobb értéket képviselő offline piacokon is egyre nagyobb igény mutatkozik a készpénzkímélő elektronikus fizetések iránt - egyes becslések szerint ennek a szegmensnek az értéke több száz milliárd forint értékű.

Érdekes fejleménye ennek az időszaknak, hogy a hagyományos nagyvállalati struktúrában előállított és értékesített termékek mellett egyre hangsúlyosabbá vált, az MKKV valamint a civil tartalomgyártás, szolgáltatás kínálat valamint termék előállítás és ezen szektor felhasználói közötti közvetlen kereskedelem. Ennek a jelenségnek az egyik ékes példája a YouTube videószolgáltató, ahol a lakossági felhasználók által előállított és feltöltött tartalmak nézettsége - már hazánkban is -, a kábeltelevíziók nézettségével vetekszik. Egy másik klasszikus példa az eBay aukciós oldal, ahol az MKKV szektor és a lakossági felhasználók közötti közvetlen kereskedelem, a világ egyik legnagyobb piacterévé változtatta az oldalt.

Mind az interneten, mind az offline világ jelenleg is több lehetőség kínál különböző termékek készpénzkímélő módon történő kiegyenlítésére (ilyen például a kártyás fizetés, az elktronikus banki átutalás, az emelt díjas SMS vagy a PayPal). Ezek közül azonban számottevő esetben egyik megoldás sem nyújt minden szempontból megfelelő megoldást a felhasználóknak, mivel ezek nem alkalmazkodnak megfelelően az ügyfelek adott fizetési igényeihez (meg kell adni személyes információkat, túl hosszú az átfutási idő, túl drágák, ténylegesen nem biztonságosak, vagy a felhasználók által nem elég biztonságosnak véltek, satöbbi). Ami az elfogdói oldalon szintén jelentős piaci lehetőséggé nőtte ki magát az az, hogy a tartalmaknak, a szolgáltatásoknak és a termékeknek az MKKV és a lakossági szektorba tartozó eladói számára szükség van olyan banki fizetési megoldásra, amelynek révén a fizetések valós idejű, hatékony elfogadójává tudnak válni mind online, mind offline környezetben.

Előadó: Tanner Anett

Miért használunk pénzt? Mi a funkciója? Ma is betölti még? Valóban a készpénz a legjobb fizetési megoldás? Nem az a pénz funkciója, hogy kényelmesebb legyen fizetni vele, mintha báránycombbal fizetnék a vajért? Ma is a készpénz tölti be legjobban ezt a funkciót? Vagy a bankkártya? Esetleg a mobilfizetés? De tényleg csak a kényelem számít? Nem az a legfontosabb, hogy mindenhol tudjak fizetni? Hol tudom használni a ma elérhető fizetési megoldásokat? Lehet, hogy régen nem számított, de ma se számít, hogy mennyibe kerül nekünk egy-egy fizetési megoldás? Melyik olcsó? Melyik kinek olcsó? Ugyanaz a megoldás olcsó a vevőnek és az eladónak? És a biztonság? Mi van, ha elvesztem? Mi van, ha megtalálják? Melyik fizetési megoldással tudom biztonságban a pénzem?

Nyomtatható verzió